Párizsból ellátni egy vendéglőt maga a vicc kategóriája! Michelin csillagot kapott az argentin séf a Costes étteremben.

március 17, 2010

Greg Richards: Tourism and Gastronomy: "Miközben több ország között komoly harc dúl a turisták kegyeinek megkaparintásáért, addig a helyi kultúra egyre értékesebb forrása lesz az új termékeknek és tevékenységeknek, amik nem csak odavonzzák, hanem szórakoztatják is a turistákat. A gasztronómiának kiváltképp fontos szerepe van ebben, nem pusztán azért, mert a helyi konyha a turisták érdeklődésének középpontja, hanem mert a gasztronómia nemsokára az egyik legkiemelkedőbb forrása lesz a modern társadalmak identitásának kialakításában."


Ezt is megéltük. 110 évvel a világ legrangosabb gasztronómiai kalauz alapítása után Michelin-csillagot kapott egy kilátástalan anyagi gondokkal küzdő étterem, a budapesti Costes tulajdonosa el sem akarta hinni.

A közszolgálati televízióból is értesülhettünk, a lehetséges háromból egy csillagot kapott a Ráday utcai Costes étterem.

Hírcsárda.hu: „A Costes étterem nem kapott Michelin csillagot, mi csupán egy garnitúra nyári gumit küldtünk az étterem címére Krolvacsek Imrén, hivatalos Michelin forgalmazónkon keresztül. Mert végülis jót ettünk ott tavaly, na de 3500 forint parmezánforgácsokért, az még nálunk is kibassza a biztosítékot.”-– fogalmazta meg választékosan helyreigazító közleményét az éttermi életben is jártas gumigyár.


A 2008-ban nyíló étterem filozófiája nem több: „Az étkezés legyen ünnep!”. A konyhafőnök Nicolas Delgado, argentin fiatalember, olyan séfeknél is dolgozott mint Thierry Marx vagy Jean Luc Rocha majd a Relais & Chateaux tartozó Saint Simeon hotel éttermét is vezette. Magyar nyersanyagok, a magyar állattenyésztésből származó alapanyagok itt nem kapnak szerepet, a tulajdonos Gerendai Károly csak a franciáktól, a párizsi Rungis piacról hajlandó alapanyagot vásárolni és ebben a szellemben az étterem nem magyar, hanem nemzetközi konyhát visz. A rohadtul sok beleölt pénz hozott létre egy dél-francia étteremklónt. A hazánkban látogató turista hiába keresi a magyar hagyományok továbbvitelét, a költséges árú beszerzés miatt egy nyolc fogásos menü 30 ezer forint és ha ezek után még mindig teli bendővel szeretné zárni a vacsorát, jobban teszi ha beül egy közeli pizzériába is.

Felteltünk az unalmasan túlértékelt saláta malom plutokrácia vendéglátással, ami nem tud átvészelni egy gazdasági visszaesést sem.

Nem kívánok ünneprontó lenni, de nem úgy lenne szép, a televízió egy ilyen hír kapcsán a valóságról is beszámol? A nézőkre tartozna az is, hogy a Costes két éve lasszóval kergeti a vendégeit és szégyen szemre elfordult a magyar termelőktől, a magyar nyersanyagoktól, nem említve az argentin séfet, aki helyett magyart is lehetett volna alkalmazni. Miért nem számolt be arról, mennyire visszaesett az igény a lófing méretű étkezésre? Vagy, hogy külföldön a válság miatt sorra zárnak a drága divat éttermek? Manhattanban közel hatszáz patinás étterem zárt be. Csak párat említve Rainbow Room, Elettaria, a Cafe des Artistes 92 sikeres év, a La Goulue 32 év után húzta le végleg a redőnyt. A világ legjobb, a Costa Braván működő, high-tech felszerelése miatt csak kémiai laborként emlegetett elBulli két évre, a Svéd Edsbacka Krog, végleg bezárt. Celebrity chef Antony Worrall Thompson lezárta a Greyhoundot miután áldozatául esett a hitelválságnak. "Olyan határozatról van szó, amit annak fejében kellett hoznom, hogy rendkívüli időkön megyünk keresztül. Nagyon, nagyon nehéz odakinn", mondta 2009-ben a sztárszakács.

A fent említett szinthez magyar viszonylatban közel álló Páva és a hazai csúcsgasztronómiában rendíthetetlennek tűnő Lou Lou már tavaly bezárt. Ez volt a kezdet, Segál mini főztjére sem volt kereslet. Gerendai Károly a Costes étterembe résztulajdonosa azt mondja, hogy az első két év veszteségét egyértelműen bekalkulálták, -„ha a harmadik évben is veszteségesek lennénk, akkor lenne ok aggodalomra”.

A Costes sikereit kaszáló Molnár B Tamás (mintha az ő érdeme is lenne) tavaly januárban azt mondta, hogy a vendéglátásban tapasztalható válság nem is annyira a pénzügyi válságnak köszönhető, hanem inkább annak, hogy Magyarország a régióban vesztésre áll a turizmus csatájában. "Az egyre népesebb számú „foody” turisták pedig ezért inkább a cseh fővárost választják a rossz hírű Budapest helyett." Molnár B Tamás lenne az a harcos, aki a Hagyomány és Evolúció verseny atyjaként lazán, minden gond nélkül jóváhagyott egy alga levest. Lehetne sorolni........a verseny zsűrije közé nem válogatott be egyetlen magyar szakembert sem.

Rossz hírű lenne Budapest? Na ezt melyik könyvből fordította le Tamás, én ilyenről még nem hallottam, pedig elég rég külföldön élek. Ellentétben Tamással mindig az elégedett külföldivel találkozom! Nem az lenne a lényeg és a cél, hogy a turistákat hazai ízekkel várjuk? Mi másért látogatnának hozzánk, a Blue Mountain kávéval ízesített kacsamájért? A lepényhal szójás spagettivel vagy az előételnek tarisznyarák sushi guacamole mártással 3600-ért lenne a turista csalogató? Ezekből a nyersanyagokból főz az egész világ! Valszeg jön is majd a gasztroturista Új-Zélandból, hogy itt egyen egy Atlanti-óceáni homárt, és megállapítsa: ilyen jó homár csak magyar tengerben terem, (vagy nem). Mi a bánatért fogja a külhoni gondolni, hogy Magyarországon evett?

Ezek után nem titkolom a Costes sikereit, én csalódásként élem meg. Miként adhatott a Michelin csillagot egy ilyen pengeélen táncoló étteremnek? Valahogy mindig az volt bennem, hogy a csillagért hosszú, kitartó nehéz munkával, autentikussággal, rég kialakult erős vendégtáborral kell bizonyítani.

Nekünk minden lehetőséget meg kéne ragadnunk, meg kell mutatni a világnak a hagyományainkat, a páratlan hazai ízeket, mert ezek az értékeink, amire a turizmus biztos vevő! A hazai alapanyagokból előállított eredeti ételeinken csak lassan változtatni, méghozzá a külső trendektől függetlenül.

Michelin Guide azt állítja, hogy a csillagjaikkal szimplán az ételek ízét díjazzák, így nincsenek Michelin-csillagok a számlát tekintve. A valóságban azt hiszem a Michelin Guide legalább néha ad díjat az általános tapasztalatra is. Hogyan lehetne másképp magyarázni például a French Laundry vagy a Hamadaya három csillagját?



Megjegyzés küldése

A betegségek fő okai:

1. A vakcinák (károk az agyban és az immunrendszerben)
2. Állat-alapú étrend
3. Mesterséges édesítőszerek (aszpartám, Splenda, stb.)
4. Ízfokozók (például MSG).
5. Transzzsírok vagy (részben) hidrogénezett olajok.

Egyéb egészségügyi veszélyek:
- Fogászati amalgám (50%-os higanytartalom)
- Fluorid (fogkrémben, ivóvízben)
- Alumínium (a vakcinák, a dezodorok, konyhai felszerelés)
- Nátrium-lauril-szulfát (fogkrém, sampon)
- A fényvédő krémek (alumínium tartalom)
- Biszfenol A vagy BPA (műanyag flakon stb.)
- Szója, vagy szója termékek (tej, liszt, tofu, stb.)
- Cukor (elnyomja az immunrendszert)
- Repce Olaj (számos étterem használja)
- Koleszterin-csökkentő gyógyszerek (sztatinok)
- Magas fruktóz kukorica szirup
- Genetikailag módosított (GMO) élelmiszerek
- Számos élelmiszer-adalékanyagok (E-számok)
- Pszichotróp (SSRI) gyógyszerek
- Stimulant (ADHD) gyógyszerek
- Ftalátok (puha műanyag)
- Mobil és vezeték nélküli telefonok
- Szintetikus légfrissítők
- Teflon (konyhai felszerelésben)
- Mammográfiai vizsgálat
- WiFi sugárzás
- Mikrohullámú sütő
- Növényvédő szerek

Ezeket az információkat az orvosok általában figyelmen kívül hagyják, arra vannak képezve, hogy a tünetek "kezelésére" drága gyógyszert ajánljanak, ami sok mellékhatás okozója.

LA Events:

Project Camelot interjúja: Jane Burgermeister