Akasztott ember - részletek Szirmai Gábor meg nem jelent könyvéből

december 06, 2010

Ahogy a kőfolyásom végénél, ott, hol egykor,tán száz éve, még az utolsó vágó ért véget, valahogy megmaradt egy hatalmas hársfa. Bár én azt írtam hatalmas, de az bizony csak hegyi viszonyok közt tűnt annak, hiszen a hegyen igen kevés magas fa maradt meg. A tőrzse ennek ellenére vagy három deréknyit tett ki. Szerencsétlen fa egész életében küzdött a talajért, meg a vízért. Meg is látszott rajta. Ágai görcsösen, majdnem vízszintesen nyúltak a kőfolyás felé, ahol szabadon kaptak fényt. Legkedvesebb fám volt, tavasszal mindig mentem hozzá hársfavirágért, melyből pompás teát főztem. Ilyenkor az esti lejtszél pont az erkélyemre hozta negédes virágillatát. Törzsén számtalan hegesedés éktelenkedett, amit a hatalmas legördülő sziklák, meg a vár falából alágördülő kövek okoztak. Nos, ezen a hársfán függött az akasztott ember.

Megpillantásakor első gondolatom az volt, milyen elkeseredés üzhette ezt a szerencsétlent ide, erre a néptelen helyre, s mennyit kellett keresgélnie, mire egy nyugodt helyet, és megfelelő magas fát talált tettének hibátlan végrehajtásához. Ő nem biztosíthatta be úgy magát, mint Burján – akinek történetét szintén majd elmesélem – hogy méreggel, árammal és érfelvágással – de mindenképp távozhasson ebből a számára oly terhes életből. Közben lassan haladtam emberem felé, de ahogy lépdeltem az egyes vágókat elválasztó támfalba épített lépcsőkön, már nagyon sötétedett. Igy hiába értem mind közelébb, csak nem tudtam kivenni emberem arcvonásait, csak sötét körvonala himbálózott az esti lejtszélben, néha kissé elfordulva a kötélen. Menet közben már nem azon gondolkodtam, hogy emberi szempontból mennyire értelmetlen az élet, hiszen ezen már rég túl voltam. Sokkal inkább azon filozófáltam, hogy ez az értelmetlenség mennyire jelentéktelen hatásokat idéz elő- évszázados viszonylatban. Aztán teljesen kizzadva egyszercsak ott álltam az akasztott ember vágóján. Hja?!nem magyaráztam meg mi a vágó! Igy nevezték a támfaltól támfalig érő egybefüggő szölőterületet. De lejjebb, ha ösvény osztotta meg a területet akkor is vágónak titulálták. Kellett a parasztembernek ez a megosztás, hogy lássa, hányadán is áll a kapálásban. Ha egy vágót megkapált, vagy éppen metszett, akkor pihenésképp bement a pincébe egy pohár borra. Már azon tünődtem, hogy fogom megadni a végtisztességet az akasztott embernek, amikor észrevettem, milyen játékot űzött velem a természet! A fára felfutó borostyánt néztem én birka, akasztott embernek. Megdöbbentő volt a hasonlóság: a végtagok, a fej, a két lábszár- teljes pontossággal és helyes arányokkal! Még a kötél is stimmelt: egy iszalag formájában. A levelek mindenhol lehullottak, csak a borostyán tartotta magát-így tévedhettem.

Megjegyzés küldése

A betegségek fő okai:

1. A vakcinák (károk az agyban és az immunrendszerben)
2. Állat-alapú étrend
3. Mesterséges édesítőszerek (aszpartám, Splenda, stb.)
4. Ízfokozók (például MSG).
5. Transzzsírok vagy (részben) hidrogénezett olajok.

Egyéb egészségügyi veszélyek:
- Fogászati amalgám (50%-os higanytartalom)
- Fluorid (fogkrémben, ivóvízben)
- Alumínium (a vakcinák, a dezodorok, konyhai felszerelés)
- Nátrium-lauril-szulfát (fogkrém, sampon)
- A fényvédő krémek (alumínium tartalom)
- Biszfenol A vagy BPA (műanyag flakon stb.)
- Szója, vagy szója termékek (tej, liszt, tofu, stb.)
- Cukor (elnyomja az immunrendszert)
- Repce Olaj (számos étterem használja)
- Koleszterin-csökkentő gyógyszerek (sztatinok)
- Magas fruktóz kukorica szirup
- Genetikailag módosított (GMO) élelmiszerek
- Számos élelmiszer-adalékanyagok (E-számok)
- Pszichotróp (SSRI) gyógyszerek
- Stimulant (ADHD) gyógyszerek
- Ftalátok (puha műanyag)
- Mobil és vezeték nélküli telefonok
- Szintetikus légfrissítők
- Teflon (konyhai felszerelésben)
- Mammográfiai vizsgálat
- WiFi sugárzás
- Mikrohullámú sütő
- Növényvédő szerek

Ezeket az információkat az orvosok általában figyelmen kívül hagyják, arra vannak képezve, hogy a tünetek "kezelésére" drága gyógyszert ajánljanak, ami sok mellékhatás okozója.

LA Events:

Project Camelot interjúja: Jane Burgermeister